CHRISTELLE TÉA francia művész: A BUDAPESTI GYÓGYFÜRDŐK VILÁGA című kiállítása, a GELLÉRT FÜRDŐ aulájában

2022. május 26. - 2022. június 16.

A kiállításról

CHRISTELLE TÉA francia művész: A BUDAPESTI GYÓGYFÜRDŐK VILÁGA című kiállítása, a GELLÉRT FÜRDŐ aulájában.

A kiállított művek megvásárolhatók az Abigail Galériában.

2022. május 26 – június 16.

 

Christelle Téa fiatal párizsi művész, aki többször járt már Magyarországon, 2017-ben ösztöndíjasként több időt töltött Budapesten. Megihlette a város aurája, a budapesti fürdők és kávézók hangulata, fővárosunk fekvése. Budapest gyógyfürdőiről készített kitűnő sorozatát nem is mutathatnánk be autentikusabb helyszínen, mint a Szent Gellért Gyógyfürdő szecessziós épületében.

 

A helyszínről:

Az épület és a fürdő adottságai, vendégek milliót vonzotta és vonzza a mai napig a világ minden tájáról. Miniszterek, színészek, hírességek százai fordultak már meg a Gellértben és tértek vissza megtapasztalni múlt és jelen találkozását.

A modern és tradicionális masszázsszolgáltatások mellett, szaunázás illetve egyedi fürdőzési lehetőségek is elérhetőek a vendégek számára.

A magyar látogatók különleges lehetőséggel élhetik át a fürdőzés élményét: a közel 10 éves Zsigmondy klubkártyával féláron látogathatják a fürdőt.

Az idén 104 éves Gellért fürdő műemlékvédelem alatt áll, nem véletlen, hogy órákat lehet eltölteni csupán a fürdő megtekintésével, annak szépségeinek, műalkotásainak felfedezésével.

A fürdő 2022. augusztus 31-ig várja a fürdőzés szerelmeseit. Érdemes kihasználni még ezt az időt, mivel ezt követően teljeskörű felújításra kerül sor és hosszú ideig nélkülöznünk kell ezt a csodát.

 

Christelle Téa munkamódszerére jellemző, hogy előzetes vázlatok, minden különösebb rákészülés nélkül, a helyszínen, minden apró részletet megfigyelve készíti el összetett munkáit. A fürdő munkatársai emlékeznek is a fiatal művésznőre, aki fürdőruhában, a medencék szélén ülve, vagy egy sarokban meghúzódva nyitástól zárásig rajzolt.

A Gellért fürdőben 2022 őszétől nagyszabású felújítási munkák veszik kezdetüket. A kvalitásos művészi rajzok egyben emléket állítanak egy korábbi korszaknak, a nagy megújulás előtt.  A grafikák így kordokumentumok és izgalmas anzixok arról, miként látja egy fiatal külföldi művész Budapest nagy múltú fürdőkultúráját és sokat látott uszodatereit, medencéit, napozóteraszait. A lazítás, relaxálás, gyógyulás valamint pezsgés, csevegés, sportolás, barátkozás mind hozzátartoznak a budapesti fürdők világához és megjelennek Christelle Téa részletgazdag rajzain.

 

Christelle Téa rajzairól:

Christelle Téa, ahogy a keresztneve is sugallja, Franciaországban született és Seine et Marne-ban él, a párizsi Beaux-Arts-on végzett. De vezetékneve távolabbi származásra utal, anyanyelve egy kínai dialektus: Teochew.

Christelle Téa minden ízében kortárs képzőművész, de akár hiszünk, akár nem  a most divatos transzgenerációs elméleteknek, –  bár miért ne lenne igaz, hogy minden egyes ember magában hordozza, sejtjeiben, DNS-ében, ősei tudásának, tapasztalatának lenyomatát – mindenképpen felfedezhetjük munkáiban a keletről jövő  időtlen nyugalom, aprólékosság és türelem nyomait. A rajz mindig kifejezi alkotója személyiségét, viszonyát a világhoz, Téa esetében sincs másképp. Világunk bonyolult, a rajzokon is rengeteg forma jelenik meg, burjánzanak a részletek, mégsem keltenek kaotikus benyomást. Hemzseg, pezseg, burjánzik a rajz, miközben az összkép mégis elegáns és nyugodt. Nem előre eltervezetten készülnek ezek a rajzok, és nem is fotó nyomán, hanem szigorúan a helyszínen, ahol a művész rászánja az időt. Leül, meghúzza az első vonalat, vagy leteszi a kezdő pontot és addig marad, amíg nem érzi úgy, hogy kész a mű. Indiai tintával rajzol, és lépésről lépésre fejleszti a képet, a miniatűristák aprólékosságával, virtuóz módon. Nincs perspektivikus konstrukció, sem anatómiai korlátok, a látványt mutatja, azt a valóságot, amit a saját nézőpontjából érzékel. Alkotásai nem reprodukciók vagy a látvány másolatai, hanem elsősorban értelmezések, és gyakorta tisztelgések a genus loci, a hely szellem előtt.

Rajzai legfőbb jellemzője az őszinteség, megfigyelés rácsodálkozása, és egyszercsak mindegyik elkezd mesélni nekünk. A részletek költészetté állnak össze. Christelle Téa rajzain a világ egyszerre egyedi és banális.

A művész gyakran hivatkozik Garry Winogrand fotós gondolatára, miszerint „Nincs titokzatosabb egy világosan leírt ténynél.” Rajzai ennek a gondolatnak az igazságával szembesítenek bennünket.

 

A művészről:

Christelle Téa 1988-ban született, sokoldalú művész. Párizsban él és dolgozik. Portrékat, enteriőröket és tájképeket is készít.

A párizsi Olivier de Serres Művészeti Iskola Vizuális kommunikáció szakán érettségizett, majd 2010-tőla párizsi Képzőművészeti Akadémián ( l’École Nationale Supérieure des Beaux-Arts de Paris) tanult, ahol 2015-ben dicsérettel vehette át az oklevelet. Mesterei: Patrick Tosani, Jean-Luc Vilmouth és Philippe Comar voltak.

Szenvedélyesen rajong a zenéért, rajzsorozatot készített az Orchestre National de l’Opéra de Paris énekeseiről és hangszeres zenészeiről, s ezeket a rajzokat 2012 májusában az Opéra Bastille médiatárában állították ki. 2014-ben fél évet töltött Pekingben, az ottani Képzőművészeti Egyetemen, (CAFA), ahol szokása szerint rajzsorozatban örökítette meg a  város mindennapjait és azokat a helyszíneit (múzeum, piac) ahol gyakran megfordult.

2015-ben részt vett a Nature and Me workshopon , amelyet Jean-Luc Vilmouth és Clélia Zernik szervezett a japán Echigo-Tsumari Triennálére. 2016-ban a párizsi Jean-Jacques Henner Nemzeti Múzeumban, majd 2017-ben a dél-indiai Saratha Vilasban, majd Budapesten vett részt rezidencia programokon. Budapesten a Francia Intézetben és a Budapest Galériában is láthattuk már a munkáit. Szívesen rajzol portrékat, ahol a modell és a környezete apró részletei ugyanolyan fontosak, mert Christelle Téa számára az enteriőr a modellek személyiségét fejezi ki, környezetük a belső világuk kivetülései.

 

Christelle Téa művei fontos magán és közgyűjteményekben megtalálhatók, többek közt magyar gyűjteményekben is, mint például a Budapesti Francia Intézet vagy a Kiscelli Múzeum kollekciójában.